Ez már...huh nem is tudom hányadik év, hogy itthon szilveszterezünk a gyerekekkel és egy-két ismerős párral.
Szilveszter a szokásos módon indult, már reggel nem lehetett bírni a gyerekekkel, mert fel szerették volna díszíteni a lakást. Egy kisebb takarításra sikerült őket rávennem, ami után már indult is a szerpentinek dobálása és hipp-hopp szilveszteri hangulat alakult ki. :) Délután betettem a sütőbe a bepácolt malackát, majd utána elkészítettem a sajttálat. Sajnos a készülődésben nem maradt időm arra, hogy lefényképezzem, mert mire térültem-fordultam, már rendesen meg lett dézsmálva a tálacska. Nagyon finom volt és jó, hogy ezzel a kajával kezdtünk, mert így józanon még éreztük a sajtok különböző, borzasztóan finom ízét :)
Sütés, főzés, duma, gyerekek játszanak, szaladgálnak...egyszercsak pattan egy pohár üvege, majd nagy csönd. Drága Boti gyermekem belefejelt a hajszálvékony borospohárba és a szeme felett fél centivel egy kiálló üvegdarabbal a szemhéjában pislogott rám a szobából. Na ekkor lett még nagyobb csönd, ez aztán a szerencse, kis híján a szemébe állt bele az üveg.
Boti egy igazi fiú, egy kukkot nem szólt, nem sírt. Bár aztán pár perc múlva eltörött a mécses, de nem a fájdalom, hanem az ijedtség miatt.
Elkészült a malacka, nagyon finom lett :) Felöltöztünk, mint az eszkimók és elindultunk a Fő térre, hogy ott köszöntsük az új évet. Volt koncert, meg tüzijáték és iszonyat hideg :) Egyetlen dolog miatt nem fagytam meg :) mert tudtam, hogy mire hazaérünk a szauna kellően forró lesz és jól átmelegíthetem magam. A gyerköcök jobban bírták (persze overállban), mint én :) Lilit kivéve, mert ő az egész utat végignyafogta :)
Hajnali 4-ig bírta mindenki, aztán kidőltünk. Nagyon, nagyon boldog és békés új évet kívánok mindenkinek, aki elolvasta ezt a hosszú bejegyzést :)
2009. január 3., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Mozgalmas szilveszter gyerekekkel
Ez már...huh nem is tudom hányadik év, hogy itthon szilveszterezünk a gyerekekkel és egy-két ismerős párral.
Szilveszter a szokásos módon indult, már reggel nem lehetett bírni a gyerekekkel, mert fel szerették volna díszíteni a lakást. Egy kisebb takarításra sikerült őket rávennem, ami után már indult is a szerpentinek dobálása és hipp-hopp szilveszteri hangulat alakult ki. :) Délután betettem a sütőbe a bepácolt malackát, majd utána elkészítettem a sajttálat. Sajnos a készülődésben nem maradt időm arra, hogy lefényképezzem, mert mire térültem-fordultam, már rendesen meg lett dézsmálva a tálacska. Nagyon finom volt és jó, hogy ezzel a kajával kezdtünk, mert így józanon még éreztük a sajtok különböző, borzasztóan finom ízét :)
Sütés, főzés, duma, gyerekek játszanak, szaladgálnak...egyszercsak pattan egy pohár üvege, majd nagy csönd. Drága Boti gyermekem belefejelt a hajszálvékony borospohárba és a szeme felett fél centivel egy kiálló üvegdarabbal a szemhéjában pislogott rám a szobából. Na ekkor lett még nagyobb csönd, ez aztán a szerencse, kis híján a szemébe állt bele az üveg.
Boti egy igazi fiú, egy kukkot nem szólt, nem sírt. Bár aztán pár perc múlva eltörött a mécses, de nem a fájdalom, hanem az ijedtség miatt.
Elkészült a malacka, nagyon finom lett :) Felöltöztünk, mint az eszkimók és elindultunk a Fő térre, hogy ott köszöntsük az új évet. Volt koncert, meg tüzijáték és iszonyat hideg :) Egyetlen dolog miatt nem fagytam meg :) mert tudtam, hogy mire hazaérünk a szauna kellően forró lesz és jól átmelegíthetem magam. A gyerköcök jobban bírták (persze overállban), mint én :) Lilit kivéve, mert ő az egész utat végignyafogta :)
Hajnali 4-ig bírta mindenki, aztán kidőltünk. Nagyon, nagyon boldog és békés új évet kívánok mindenkinek, aki elolvasta ezt a hosszú bejegyzést :)
Szilveszter a szokásos módon indult, már reggel nem lehetett bírni a gyerekekkel, mert fel szerették volna díszíteni a lakást. Egy kisebb takarításra sikerült őket rávennem, ami után már indult is a szerpentinek dobálása és hipp-hopp szilveszteri hangulat alakult ki. :) Délután betettem a sütőbe a bepácolt malackát, majd utána elkészítettem a sajttálat. Sajnos a készülődésben nem maradt időm arra, hogy lefényképezzem, mert mire térültem-fordultam, már rendesen meg lett dézsmálva a tálacska. Nagyon finom volt és jó, hogy ezzel a kajával kezdtünk, mert így józanon még éreztük a sajtok különböző, borzasztóan finom ízét :)
Sütés, főzés, duma, gyerekek játszanak, szaladgálnak...egyszercsak pattan egy pohár üvege, majd nagy csönd. Drága Boti gyermekem belefejelt a hajszálvékony borospohárba és a szeme felett fél centivel egy kiálló üvegdarabbal a szemhéjában pislogott rám a szobából. Na ekkor lett még nagyobb csönd, ez aztán a szerencse, kis híján a szemébe állt bele az üveg.
Boti egy igazi fiú, egy kukkot nem szólt, nem sírt. Bár aztán pár perc múlva eltörött a mécses, de nem a fájdalom, hanem az ijedtség miatt.
Elkészült a malacka, nagyon finom lett :) Felöltöztünk, mint az eszkimók és elindultunk a Fő térre, hogy ott köszöntsük az új évet. Volt koncert, meg tüzijáték és iszonyat hideg :) Egyetlen dolog miatt nem fagytam meg :) mert tudtam, hogy mire hazaérünk a szauna kellően forró lesz és jól átmelegíthetem magam. A gyerköcök jobban bírták (persze overállban), mint én :) Lilit kivéve, mert ő az egész utat végignyafogta :)
Hajnali 4-ig bírta mindenki, aztán kidőltünk. Nagyon, nagyon boldog és békés új évet kívánok mindenkinek, aki elolvasta ezt a hosszú bejegyzést :)
2 megjegyzés:
- 
2009. január 3. 18:14
  
- Rudolf Katalin írta...
- 
A malacka receptjét megadhatnád. :) 
 Jövőre megyünk mi is hozzátok szilveszterezni, már úgy hiányzik egy jó buli.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
 
 
 
 
 


 
 

 
 Bejegyzések
Bejegyzések
 
 
2 megjegyzés:
A malacka receptjét megadhatnád. :)
Jövőre megyünk mi is hozzátok szilveszterezni, már úgy hiányzik egy jó buli.
Jöhettetek volna most is, de azt hittem buliztok valahol...
Megjegyzés küldése